A nemzeti összetartozás napja
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává a trianoni aláírás napját. Az erről szóló törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló trianoni békeszerződés alapján Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
Csehszlovákia kapta Észak-Magyarország (Felvidék-North-Hungary-Highlands) és Kárpátalja 63 000 négyzet km területét 1 072 000 magyar lakossal. Romániának adták Erdélyt (Transylvania), valamint a Tiszántúl és a Bánság (Banate) keleti felét, azaz 102000 négyzet km-t, 1 664 000 magyar lakossal. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Yugoslavia) a Bánság (Banate) nyugati felét, Bácskát, Dél-Baranyát és a Muraközt kapta 21 000 négyzet kmterületben 465 000 magyar lakossal. Ausztriához csatolták az Őrvidék (Burgenland) 4000 négyzet km-nyi területét 26 000 magyar lakossal.
Iskolánkban osztályonként emlékeztünk meg az aulában Magyarország gyásznapjáról. A résztvevő diákok láthattak egy összefoglaló rövidfilmet Trianonról, megnézhettek egy akkori híradós anyagot a békediktátum aláírásáról, meghallgathatták Juhász Gyula: Trianon című versét, végül pedig egy dalt hallgathatták meg az összetartozásról.
Ezt követően a résztvevők megtekintették az aulában elhelyezett kiállítást.
