A vízkereszt ünnepét a nyugati kereszténységben január 6-án tartjuk. Az ünnepet nevezik még háromkirályok, vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirály járás hagyománya is, amely alkalmával a bibliai királyokat személyesítették meg. Leginkább gyerekek öltöztek be a királyoknak. A tél vége és tavasz kezdete már az ókori népek […]
December 12-én a Széchenyiben a 4-5. óra a farsangi mulatságról szólt. Bár a vírushelyzet miatt csak osztálykeretek között tarthattuk meg programunkat, a jókedv így is garantált volt. A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz “húshagyó keddig”, vagy “hamvazószerdáig”. Hazánkban – elsősorban német hatás eredményeként – a […]
Farsang A farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik. Hagyományos farsangi mulatságunkat kedden délelőtt tartottuk iskolánk aulájában, melynek idén a történelmi korok volt a […]
Farsang A farsang kezdete vízkereszt, január 6-a, és hamvazószerdáig tart, ami idén március 6-ra esik. Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyoknak, a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka […]
Farsang A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang csúcspontja a karnevál, amely a mulatozás közepette valójában Télbúcsúztató. Február 17-én délután iskolánk aulájában farsangi discoval búcsúztattuk a telet. A jó hangulatú este rövid produkciókkal vette kezdetét. Elsőként Nagy Nóra (6.a) adta elő […]
